Indiai zöldségétel vöröslencséből. Ez is körülbelül húsz-huszonöt perc alatt megvan.
Hozzávalók (ízlés szerint, én már a mennyiségekkel nem sokat foglalkozom):
A főzés megkezdése előtt 15 perccel hideg vízben beáztatott vöröslencse (ahol sokan vannak, ott fél kilóból, ahol ketten-hárman, elég 25 dkg.)
apróra vágott vöröshagyma
zúzott fokhagyma
vaj
őrölt koriandermag (vigyázni,erős íze van)
őrölt vagy frissen reszelt gyömbér (vigyázni, ennek is erős íze van)
őrölt rómaikömény (ezzel is kicsit óvatosabban kell bánni)
tandori masala fűszerkeverék (erős piros színű, ebből lehet nagyobb mennyiség, kivéve, ha nem szeretjük a csípőset)
korma fűszerkeverék (sárga színű - ebből is lehet nagyobb mennyiség)
sűrített paradicsom, legalább 1 dl
só
tejszín
Amíg ázik a lencse, a hagymát és fokhagymát megpucoljuk, a fokhagymát átnyomjuk a fokhagymanyomón. Kb. 1,5 evőkanál vajat mély főzőedényben megolvasztunk, rádobjuk a hagymákat, és ha megpirultak, beleszórjuk az összes fűszert úgy, hogy még 3 percig tovább pirítjuk az egészet. (Az indiai konyha sajátossága, és ettől ilyen csodálatosak az ízei, hogy a fűszereket előbb vajon megpirítják.)
Ezután következik a lecsöpögtetett vöröslencse egy kis vízzel. Kb. 15 percig főzzük, amíg a lencse szét nem esik, és nem lesz az egésznek főzelék állaga. Ekkor jöhet bele a paradicsom. Tovább főzzük 2 percig, kóstolgatjuk, hogy milyen, tovább ízesítjük, ha kell, és ha már jónak találjuk, jöhet bele a két-három evőkanálnyi tejszín, hogy az ízek selymesebbek legyenek. Hagyjuk, hogy még ezzel is forrjon egyet, és már lehet is tálalni.
5 megjegyzés:
Nem főzted túl? Inkább tűnik sárgaborsónak mint lencsének.
Ezt így kell csinálni: túl kell főzni (így is elég nekig kb. 15-20 perc). Az íze valóban emlékeztet egy kicsit a sárgaborsóéra, de annál sokkal finomabb. Ha ettél már lencselevest török büfében, akkor tudod, hogy milyen jó.
Egyperces gasztronovellák
A fiú elviharzik, míg kikotorja zsebéből a kocsikulcsot, egy számlát is kiránt vele. Mielőtt kidobnám, átböngészem. Fejlécén egy felkapott indiai étterem neve, címe, logója áll. Két adag "DAHL", valami desszert és ásványvíz szerepelnek rajta a tetemes végösszeg felett felsorolva. Vajon mit ehettek a gyerekek ennyi pénzért? Kiderül lassan, hogy a dahl bizony nem más, mint puhára főzött lencse! Indiai módra nem sajnálják belőle a fűszereket és a tetejére feltét gyanánt hagymakarikák kerülnek. És ennyi! Még egyszer megnézem a summát és a naptárban a dátumot. Hát igen, akkor volt annak a huncutszemű Mariannának a neve napja (és a veganok világnapja is) aki miatt ez a jó étvágyú fiú képes volt még a növényevők kosztjára is ráfanyalodni! Mit mondjak, rendesen megünnepelték a gyerekek! Én is szeretem a lencsét, jó fűszeresen, de ennyi pénzért, ha már egy pirosra füstölt, érett libacombot nem is, de egy darab kolbászt vagy legalább egy füstölt bécsi virslit elvárnék rá feltétként. Igaz, úgy nem annyira vegan, mint amennyire finom!
Köszönöm a gasztronovellát, nagyon kedves! Miért pont ide került ez a kis gyöngyszem?
Kedves Zsuzs, örülök, hogy tetszik az írásom :) Több tucatnyi hasonlót írtam, melyek az Erdélyi Konyha Kalendáriumában meg is jelentek. Véletlenül rábukkantam a "Dahl"-os bejegyzésedre és ha már "lenyúltam" receptedet :) , gondoltam, kárpótlásul illik hagyni valami kis csekélységet a küszöbön.
üdvözöl: Trendo a Gastrodamus blogról (trendoblog.blogspot.com)
Megjegyzés küldése