2009. május 5., kedd

VIII. Henrik, a nők, és még valami ...


Lerágott csont VIII. Henrik hat feleségének témája, Hollywood tavalyelőtt mégis elővette: körülbelül egy éve került a mozikba a Másik Boleyn-lány című film, mely a Boleyn Anna és testvére, Mária közötti vetélkedést akarta bemutatni. A film erénye, hogy nagyon szépen megkomponált, igazi „női” mozi, ennél fogva viszont a rendezőnek szüksége volt idősíkok és információk csúsztatására, időbeli események sűrítésére, és azok romanticizálására is.
Ha olyan filmet látok, ami csak egy kicsit is megragad vagy elgondolkodtat, mindig utána olvasok az interneten. Most is ezt tettem, és nagyon érdekes információkat találtam Henrikről, koráról, asszonyairól, és még másról is, amiről kevesen tudnak… De most még egy kicsit időzzünk a hat feleségnél:

Az első feleség: Aragóniai Katalin

Katalin eredetileg Henrik bátyjához, Artúr herceghez ment feleségül, aki azonban néhány hónap múlva ágynak esett és meghalt. Feleségét Henrik „örökölte”. A házasság első tíz éve boldogságban telt, sorra születtek a gyermekek is, csakhogy volt egy nagy probléma: közülük egyedül egy kislány érte meg a felnőttkort, a későbbi I. Mária. Henrik reményvesztettsége, hogy feleségétől valaha is lesz fiúörököse, egyre inkább eltávolította Katalintól, aki amúgy is jóval idősebb volt nála. A király ugyan tartott szeretőket (többek között Boleyn Máriát), de tudta, hogy csak jogszerű eszközökkel keríthet magának másik feleséget, akinek remélhetőleg több esélye lesz életképes fiúutódokat szülni. 24 évi házasság után megkísérelte a lehetetlennek tűnőt: elválni Katalintól. VII. Kelemen pápa megtagadta a király kérését, aki erre önhatalmúlag intézte tovább a válást Thomas Cranmer érsek megbízatásával. Két legyet ütött egy csapásra: megszabadult Róma igájától, és Katalintól is – kapóra jött tehát Henriknek a vallásosdi. (Mindenki tudja, hogy a vallás mindig nagyszerű ürügy volt nagy politikai események – például területszerző háborúk – kirobbantásához.)
Katalint száműzték az udvarból, és egyetlen élő gyermekét, Máriát törvénytelennek nyilvánították.
(Aragóniai Katalint stílszerűen egy spanyol színésznő játssza a filmben. Nagyon meggyőző a játéka, és az idegen akcentusa.)

A második feleség: Boleyn Anna

Anna Katalin királyné udvarhölgye volt, Henrik így ismerkedett meg a nem túl szép, viszont szellemes egyéniséggel. Rövid ideig tartó, viharos házasságuk, melynek gyümölcse a későbbi I. Erzsébet királynő, és egy halva született fiúgyermek volt, perrel és kivégzéssel ért véget: Annától alaptalanul felségárulás és házasságtörés címén szabadult meg a király. Azt is állította, Anna annak idején boszorkánysággal vette rá, hogy feleségül vegye.
Egy nappal a kivégzés után Henrik már rögtön sietett az oltár elé harmadik feleségével.
(A filmbeli Annát Natalie Portman alakítja, aki a kivégzés-jelenetben zseniálisan játszik.)

A harmadik feleség: Anne Seymour

A királyt egyre jobban szorongatta a tudat, hogy mindenáron fiúgyermeket kell nemzenie, ezért sem késlekedett sokat a következő házassággal. Szerencséjére 1537-ben fia született, aki az Edward nevet kapta. Henrik megnyugodhatott, bár felesége gyermekágyban meghalt.
Közben a protestáns és a katolikus vallás csillapodni nem akaró harca újra arra kényszerítette a királyt, hogy támaszt és szövetségeseket keressen a protestáns oldalon...

A negyedik feleség: Cleve-i Anna

... negyedik házassága emiatt köttettett: a király állítólag amúgy is szerelmes volt Cleve-i Anna ifj. Hans Holbein által készített képébe, és most innentől idézem a Wikipédiát: „… és politikai okokból Cromwell is sürgette a német protestáns hercegnővel való eljegyzését. …A szeszélyes Henrik új nejét nem találta elég vonzónak (sőt, az állítólag egyenesen undort keltett benne) és néhány hónap múlva visszaküldte szüleihez; egyúttal pedig Cromwell-t, akit ezért az egészért felelősnek tartott, ellenfeleinek és vetélytársainak örömére kivégeztette.”
Henrik most a katolikus párt emberei, a Norfolkok és Howardok felé fordult, és immár ebből a körből szemelte ki ötödik nejét, Howard Katalint.

Az ötödik feleség: Howard Katalin

A királyhoz korban nem illő, rendkívül fiatal, csapodár hölgy múltjáról a király semmit sem tudott, s csak akkor hullott le a hályog a szeméről, amikor kiderült, őt magát is megcsalta.
A következmény: természetesen kivégzés.
A csalódás újra a protestáns körök felé hajtotta a királyt.
A hatodik feleség: Parr Katalin

Az utolsó feleség volt az, aki mellett a betegeskedő, öreg király végre megtalálta örömét és békességét. Katalin odaadó, gondoskodó hitves volt, akinek hűségében Henrik a végsőkig bízhatott.
A király utolsó, sikertelen franciaországi hadjáratának idejére feleségét régenssé nevezte ki. Nagy szó volt ez akkoriban, s a döntés egyúttal igen nagy bizalomról árulkodott. Régensi munkája, erős egyénisége, méltósága, és reformista vallásos meggyőződése nagy befolyást gyakorolt mostohalányára is, a későbbi I. Erzsébetre.
Fontos még megemlíteni erről a nagyszerű asszonyról, hogy neki volt köszönhető Henrik és lányai, Mária és Erzsébet megbékélése. Az elhidegülés annak volt a következménye, hogy a király törvénytelen gyermekeknek nyilváníttatta őket Aragóniai Katalintól való elválása, ill. Boleyn Anna pere után.
A király hatodik felesége odaadóan gondozta mostohagyermekeit, ugyanígy lelkiismeretesen irányította Edward taníttatását is.
Henrik 1547-ben meghalt, felesége pedig régi szerelméhez, Thomas Seymourhoz ment hozzá, akitől megszületett egyetlen leánya. Katalin gyermekágyi lázban halt meg néhány nappal a szülés után.

És most, amiről nem sokan beszélnek:

Amellett, hogy Henrik erős, kegyetlen király képét kelti bennünk - fontos megjegyezni, hogy abban a korban el is várták egy uralkodótól, hogy határozottan lépjen fel ellenségeivel szemben, Henrik tehát kora erkölcsi normáitól egyáltalán nem annyira rugaszkodott el szélsőséges irányba, mint gondolnánk -, tudnunk kell még azt is róla, hogy nemcsak kardforgatóként, hanem tollforgatóként is ügyesen megállta a helyét. Legtöbb versét meg is zenésítette a muzikális király, aki, szakértők szerint valóban nagyon tehetséges volt ezen a területen is.
Leghíresebb verse-dala a „Pastyme with good companye” (Pastime with good company), melyből sláger vált abban a korban! Itt meg tudjuk hallgatni a dal egyik változatát (az ebből a korból származó zenei műveknek számos feldolgozása van, hiszen nem lehet teljesen rekonstruálni milyen hangszerekkel, énekkel, és milyen előadásmódban szándékozott eredetileg a szerző előad(at)ni műveit):

http://www.youtube.com/watch?v=vottDdrRSVk&feature=related

A király további műveibe itt tudunk beletekinteni:

5 megjegyzés:

Szonja írta...

Szia,elrontottál egy nevet,a harmadik feleség neve Jane és nem Anne.

Szonja írta...

Nem is tudom miért voltak Henrikért annyira a nők,hisz nem is nézett ki jól.Vagy csak érdekesen festették le???

Zsuzs írta...

Köszi a helyreigazítást, igazad van! Át fogom javítani.
Henrikért szerintem csak a pozíciója miatt voltak oda a nők ... tipikus. :)

Kati írta...

Milyen igaz,de valahol azt írják fiatalabb korában jól nézett ki amíg meg nem hízott.Hm.
Te szoktad nézni,vagyishát nézted a Tudorok című sorozatot az HBO-on???Szerintem nagyon jó és majd most jön a 3.évad,nagyon várom.

Szonja írta...

Nem Kati ,hanem Szonja csak más volt bejelntkezve.Szóval,ha véletlen Kati lesz kiirva tudd hogy én írtam.