Tavaly nyáron falusi turizmus keretében nyaralt a család. Vendéglátónkkal esténként nagyon kellemes beszélgetéseket folytattunk, s az egyre bizalmasabb légkör arra késztette, hogy megmutassa nekünk egyik kincsét: egy irodalmi napilap 1877. évi összes kiadásának albumba kötött gyűjteményét. Órákig böngésztem a nagy könyvet, amely visszarepített a Monarchia letűnt korába.
Otthon aztán utána olvastam a lap történetének, melyből idézem az első pár bekezdést. Igen ízes, régi stílusban megírt beszámolóra bukkantam az interneten:
"Midőn a »Fővárosi Lapok«-nak, mely ma a soviniszta magyar kultúrpolitikának pártoktól független orgánuma, harminczhárom éves történetét vázoljuk, meg kell előbb emlékezni arról az újság ról, a melyből kifejlődött: a »Hölgyfutár«-ról, az ötvenes évek legnépszerűbb napilapjáról.
Nagy Ignácz, a kedvelt novellista indította meg 1819 deczemberében a »Hölgyfutár«-t, mely hamar nagy olvasóközönségre tett szert. Munkatársait és közleményeit az akkor még czenzurátlan időkben szabadon választhatta meg; Petőfitől is hozott több, még kiadatlan verset. A Hölgyfutárhoz hivták meg 30 pengőforintnyi, akkor szokatlanul nagy fizetéssel újdondásznak Tóth Kálmánt, ide dolgozott 1854 óta rendszeresen Vadnay Károly is: a Fővárosi Lapok nak későbbi két alapítója.
Nagy Ignácz halála után … (több szerkesztő következett, akik közül) Balázs Frigyes szerkesztése nem sokat használt a Hölgyfutárnak: a lap színvonala határozottan sülyedt, régi, nagy olvasó tábora is rendre elhagyogatta. Később a hírlap-bélyeg is nyomta, föl kellett hagyni a naponkint való megjelenéssel, azután egészen meg is szűnt, kevéssel a »Fővárosi Lapok« megindulása után. Tóth Kálmánban ugyanis föléledt megint a kedv, hogy a régi Hölgyfutárhoz hasonlóan szép irodalmi napilapot adjon a magyar közönség kezébe. Kiadója, Emich Gusztáv is biztatta: így, a Hölgyfutár hanyatlása birta újra egyesülésre a régi jó erőket, s 1864 január 1-én megindult Tóth Kálmán szépirodalmi napilapja, a Vadnay Károly által ajánlott »Fővárosi Lapok« czím alatt.
… A szépirodalom igaz érdekeit szolgálta a »Fővárosi Lapok« mindjárt kezdetben, s hozzá is csatlakozott mihamar az iróvilág legtöbb előkelősége. Tompa Mihály és Madách Imre rendes dolgozó-társai voltak a lapnak; Jósika Miklós báró utolsó novelláit Brüsszelből ideküldte... Akadémikusok, politikusok, még miniszterek is gyakran fölkeresték dolgozataikkal; Horváth Boldizsár például igazságügyminiszter korában is irt verseket a Fővárosi Lapokba Kupa álnéven..."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése