Az édesség eredetileg Valldemossából származik, és egy nagyon egyszerű mandulatorta. Szivacsos, rugalmas, még akár kenyéralapnak is tökéletes lenne, úgyhogy mindenképpen fogok vele kísérletezni. Az ízvilága kevésbé izgalmas, muszáj vagy valamilyen fagylalttal, vagy mártással enni, hogy ne legyen olyan nyögvenyelős. Mi sztíviával és kókuszkrémmel kikevert natúr krémsajttal ettük, amibe aszalt gyümölcsöket szórtam. Érdekessége, hogy ehhez a tésztához semmiféle zsiradékot nem kell hozzátenni, a mandulában és a tojássárgájában található olaj/zsír bőven megzsírozza a sütit. Szilikonformában sütöttem, így kivajazni sem kellett a sütőedényt. Ilyen jópofán összegyűrődött a teteje, miután kivettem a sütőből:
Rengeteg tojás kell hozzá, a recept szerint nyolc, szétválasztva. A másfél pohárnyi cukrot xilittel és sztíviával pótoltam (került bele egy kis gyümölcscukor is, mert nem volt itthon elég xilitem, a sztíviával viszont nem lehet visszaadni, vagy helyettesíteni a szükséges cukorkonzisztenciát). 1-1 teáskanál fahéj, és reszelt citromhéj kell még bele, ezenkívül fél teáskanálnyi vaníliakivonat. A legfontosabb hozzávaló: 2 pohárnyi, kávédarálóban őrölt, blansírozott mandula.
A sárgákat, és a cukrot habosra kell verni, utána a masszába kell keverni az ízesítőket, végül a mandulát. Nagyon sűrű masszát kapunk.
A fehérjéket célszerű szódabikarbónával felverni, de nem kell teljesen keményre, ha beleteszünk és kiveszünk belőle egy kiskanalat, akkor kis csúcsocskát kell, hogy képezzen maga után. Nagyon óvatosan, és lassan, kis adagonként kell összekeverni a mandulás masszába.
Gázsütőben 4-es fokozaton kell 30 percig ill. tűpróbáig sütni, közben a sütőt nem szabad nyitogatni.
A formából nagyon könnyű kivenni, és ugyanígy nagyon könnyű felvágni is. Nem morzsálódik, nem szakad, tortaalapnak is kitűnő.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése