2009. szeptember 28., hétfő

Csernus Tibor kiállítása


Nagyon klassz program Csernus Tibor, tavalyelőtt Párizsban elhunyt festőművészünk kiállítása, melynek megnyitója pénteken volt a Kogartban.  A kiállítás érdekessége, hogy a szervezők hazahozták a festő műtermét - pontosabban annak berendezését, a legapróbb tárgyakkal együtt -, és itt újra felépítették.




Ez utóbbi festménye önarckép. Volt humora.

A katalán(-aragóniai) kapcsolat


A Magyar Nemzeti Múzeumban látható a Királylányok messzi földről című időszaki kiállítás november végéig, melynek célja a középkori magyar-katalóniai dinasztikus kapcsolatok megismertetése négy királyi páron keresztül:

I. Imre magyar király - Aragóniai Konstancia;
Árpád-házi Jolánta, II. András leánya - I. Jakab aragóniai király;
Árpád-házi Szent Erzsébet - Lajos thüringiai őrgróf; (nem világos számomra, hogy az ő alakjának konkrétan mi köze lenne a kiállítás témájához, és ez ott sem derült ki a számomra, azon az egy tényen kívül, hogy Jolánta, aki Erzsébetnek testvére volt, 1251-ben utasítást adott a tarragoniai katedrálisban egy oltár építésére az akkor már megboldogult nővére tiszteletére);
Hunyadi Mátyás - Aragóniai Beatrix.

A kiállítás apropóját egyébként az adta, hogy Spanyolországban tavaly ünnepelték a legnagyobb katalán uralkodó, I. (Hódító) Jakab születésének 800. évfordulóját, akinek, mellesleg, második felesége egy Árpád-házi királylány volt, aki kilenc, mások szerint tíz utóddal ajándékozta meg az uralkodót. Számos gyermeke révén Jolánta nagy kasztíliai és aragóniai, sőt francia uralkodók nagyanyja volt.

Laikusként most csak néhány érdekességet említek a tegnapelőtt látott kiállításból:

Nem tudtam például, hogy a magyar kalandozások egészen a katalóniai vidékre is kiterjedtek: a IX. század végén az andalúziai arabok elfoglaltak egy kisebb területet a provence-i tengerparton, és onnan kiindulva akadályozták a tengeri és szárazföldi kereskedelmet. Hugó, Itália királya 942-ben megbízta a magyarokat, hogy űzzék ki onnan az arabokat. Miután végigszáguldották a katalán grófságokat, a magyarok támadása megakadt Lleida város falainál.

Az Árpád-sáv igazából nem ősi magyar jelkép olyan értelemben, hogy sosem volt Árpád nemzetségének eredeti címere. Használata Imre király (1196-1204) országlása alatt kezdődött. Az ő felesége Aragóniai Konstancia volt, a sávok az aragón címer mintájára kerültek az Árpádok és utódaik (magyar Anjouk) címerébe.

III. Ince pápa uralkodásáig (1198-1216) a házasságkötéseknek nem feltétlenül kellett pap előtt megtörténnie. A pápa miután érvényteleníttette a rokonok közt létrejött házasságokat (emiatt kellett például Jolánta férjének, Jakabnak, elbocsátania első feleségét, Kasztíliai Leonórát), elérte, hogy az arisztokrácia elfogadja, hogy a házasságkötésnek pap előtt kell történnie. A házasság tehát csak a XIII. század közepétől lett az egyház monopóliuma.

Jolánta végrendeletét olvasva egy érdekes nyelvi jelenséget találtam. A végrendeletének utolsó részében Jakab király is megszólal, megígérvén, hogy majd teljesíti felesége utolsó kívánságait. A szöveg körülbelül így kezdődik: "Mi, Jakab (....) megígérjük nektek, szeretett feleségünknek, Jolántának ..."
Tehát a királyi többes a királynénak is kijárt abban az időben. Érdekes, hogy azt azért nem mondja, hogy "feleségeinknek" :).

Beatrix királynénk végső nyughelye a katalóniai Poblet kolostorában, a Királyi Panteonban található.

A kiállítás utolsó termében néhány Corvina is megtekinthető. Gyönyörűek.
Érdemes egyébként kardigánt vinni, mert minden szobát hűtenek a kiállított szerves tárgyak állagromlásának megelőzése céljából.
A kiállítással és a témával kapcsolatban további információkat itt és itt lehet olvasni.
A képen Jolánta emlékműve látható, melyet Castellónban avattak fel tavaly.
Itt pedig egy középkori híres dallam, a Stella Splendens a katalóniai Monserratban talált énekeskönyvből, a Libre Vermellből, modern feldolgozásban.

2009. szeptember 19., szombat

Narancsos-ánizsos fügelekvár


Még más is van benne: fahéj, citromlé és brandy.
Önmagában a fügelekvár nem egy nagy szám, de ezekkel az ízesítőkkel és a kb. egyharmad mennyiségű naranccsal a legjobbak közé tartozik. A receptet innen vettem. (A fahéj pluszban jött hozzá egy másik recept figyelembe vételével.)

2009. szeptember 15., kedd

Mai okoska

A minap I. (Nagy) Lajos királyunkról olvasgattam, és nagyon érdekesnek találtam, hogy a szokásos címein felül ("Isten kegyelméből Magyarország, Dalmácia, Horvátország stb., stb. királya") néhány évre megszerezte a Jeruzsálem királya címet is. Hogy került ő oda? Úgy tudtam, hogy egyetlen királyunk II. András/Endre volt, aki megjárta a Szentföldet a - mellesleg sikertelen - ötödik keresztes hadjárat során. Ez utóbbiról még annyi érdekesség, hogy a hadjárat ideje alatt többször előfordult, hogy a keresztény hadak legnagyobb megrökönyödésére a magyar vezérek a csata megállítására adtak utasítást, mivel a velük szemben álló muzulmán (török, türk, kurd) csapatok harcosaiban testvérnépeket láttak.

Lajosra visszatérve: lovagkirályunk valóban sosem járt a Szentföldön, a Jeruzsálem királya címet akkor szerezte meg, amikor első itáliai hadjárata (1347-48) során elfoglalta Nápolyt. A Nápolyi királyságot birtokló I. Károly szicíliai király még 1277-ben megvette a királyi címet a magát Jeruzsálem jogos királynőjének tartó Poitiers Mária antiochiai hercegnőtől, így a további nápolyi királyok emiatt tartottak igényt e címre. További érdekesség azonban, hogy Lajos tulajdonképpen már akkor "Jeruzsálem királya" volt, mikor trónra lépett 1342-ben, vagyis az itáliai hadjárata után kétszeresen is Jeruzsálem uralkodója lett, ugyanis ... és akkor térjünk ismét vissza II. Andásra:

 a Jeruzsáleminek nevezett 1217-18-as szentföldi hadjárat után II. András felvette a Jeruzsálem királya címet mint II. Baldvin ükunokája, melyet 1918-ig minden magyar király viselt őutána! IV. Károly koronázási esküjében még szerepelt a címek felsorolásában. Előfordulása ennek a címnek a premodern korban az volt, hogy amikor II. József német nevek felvételét rendelte el zsidó alattvalói számára, és az alattvalók berzenkedtek, hogy a császár milyen alapon kényszeríti őket ilyesmire, az udvari válasz az volt, hogy az uralkodó jeruzsálemi király minőségében rendelkezik a zsidók fölött.

A képen a Lajos által kétszer is elfoglalt híres nápolyi várak egyike, a Castel Nouvo
 
Forrásaim: Wikipédia, Hétköznapi élet Mátyás király korában (E. Kovács Péter), illetve http://www.hetek.hu/,  http://www.baranta.net/

2009. szeptember 11., péntek

A bűvös bolt

 
Ma is sikerült bevásárolnom fűszerekből a kedvenc ínyencboltomban.

Food for thought (ma van szeptember 11.)

Nagyszerű bejegyzés az egyik, általam sokat olvasott blogról:

The history of violence

Hányan, de hányan nyafognak manapság, hogy mennyire eluralkodott a világban az erőszak, és hogy emiatt valóságos apokaliptikus időket élünk. Érdemes lenne belegondolni abba, hogy több évszázaddal ezelőtt sem volt az élet "piknik", ahogy a fenti blogpostban megjegyzik.
Mindig is voltak apokaliptikus idők (mikroszinteken pláne).

2009. szeptember 6., vasárnap

A csíráztatott magvak tápértéke 3.




A hüvelyesekben található emésztést nehezítő vegyületek


Néhány hüvelyes olyan enzimeket tartalmaz, melyek az emésztést gátolják. Ezeket azonban a főzés semlegesíti. A hüvelyesek magvaiból csíráztatott sarjakban ezek az enzimek természetes módon modifikálódnak, így mentesekké válnak az emésztést gátló hatásuktól.


Szaponinok


A szaponinok a glikozidok olyan csoportja, melyek gazdagon találhatók a búza- és lucernacsírában. Ezek az anyagok zsíroldó hatásúak, csökkentik a koleszterinszintet (de nem a jótékony hatású HDL zsírokét). A szaponin segít abban, hogy a nyirokrendszer ne terhelődjön túl azáltal, hogy elszállítja a szervezet sejtjeiből a méreganyagokat. A szervezet kémiai egyensúlyának megingása esetén, vagy ha valamilyen sérülés következik be, az adott területért felelős nyirokban található nyálka mennyisége természetszerűleg megnő. Ez a nyálka/nyák betokozódik, hogy a nyirokfolyadék elvezetése biztosított legyen. A szaponinok segítenek a nyálka lebontásában és elvezetésében, csökkentve így a nyomást, s ezzel lehetővé téve a gyógyulást. A szaponinok jótékony hatása az arterioszklerózisban és a szív- és érrendszeri betegségekben is megmutatkozik. A szaponinok az olyan ölősejtek, mint a T-limfociták, és az interferon aktivitásának növelésével stimulálják az immunrendszert. A lucernasejtekben található szaponintartalom 450%-kal nagyobb, mint a ki nem csírázott lucernamagban.



Glükorafanin, szulforafán és a 2-fázisos fehérjék


A glükorafanin a brokkolicsírában található vegyület, amely a 2-fázisos fehérjék kialakulását segíti elő. Ezek a fehérjék meggátolják, hogy a szabadgyökök károkat okozzanak a szervezetben. Mint ahogy korábban említettük, a szabadgyökök az anyagcsere instabil kémiai melléktermékei, melyek a sejtmolekulákat rombolják. A 2-fázisos fehérjék kitakarítják a szervezetből az oxidánsokat, sőt már a létrejöttüket is gátolják. A brokkolicsíra szulforafánban is igen gazdag, mely beindítja a 2-fázisos méregtelenítő enzimeket.

Genistein


A genistein a vöröslóherében, a szójában, feketebabban és a mogyoróban található rákellenes vegyület. Megakadályozza a tumoron belül az új vértestek létrejöttét. Minthogy a daganatoknak új vértestekre van szükségük a továbbterjedéshez, a genistein hatékonyan „éhezteti ki” a ráktumorokat.


P4D1 faktor


Az árpafű a búzafű minden jótékony hatásával rendelkezik, viszont még egy olyan faktort is tartalmaz, amelyet P4D1-nek nevezünk. Ez az anyag nemcsak erős gyulladáscsökkentő, de a szervezetben található sejtek DNS-eit is helyreállítja. Ez a folyamat a rákos szerveződések kialakulását, a sejtöregedést és a sejtpusztulást gátolja. Az emlősökben visszatartja a hasnyálmirigy-gyulladást, a szájherpeszt, a szájüreg gyulladásait és a bőrgyulladást.

A mungóbab-, búza-, retek-, szójabab-, és lucernacsíra tápértékének összehasonlító táblázata szerint a retekcsíra a leggazdagabb vitaminban és ásványianyagban.
A képen három- és négynapos lucerna- és görögszénamag-csírák láthatók.