2009. március 16., hétfő

Ada Lovelace, a számítógépes programozás anyja















Ki gondolná, hogy Byron, a nagy angol költő egyetlen törvényes gyermekét, Ada Lovelace grófnőt tekinti a matematikus társadalom a világ első számítógép programozójának?
Az 1815-ben született Ada sosem látta édesapját, aki nem sokkal lánya születése után elhagyta a családot. Lady Noel Byron, Ada édesanyja nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy leánya komoly szakemberektől kapjon képzést, akinek matematikai tehetségét tanítói korán fel is fedezték. Ada egyébként nemcsak a matematikában, logikában és geometriában jeleskedett, hanem járatos volt a zenében és irodalomban is. Egész fiatalon tagja lett a Kékharisnyák társaságának, itt ismerkedett meg az ismert női matematikussal, Mary Fairfax Somerville-lel. Rajta keresztül találkozott Charles Babbage-dzsel, az úgynevezett differenciálgép, majd az analitikus gép – ősszámológépek - tervezőjével. Az analitikus gép gondolata felkeltette Ada érdeklődését, aki innentől fogva haláláig Babbage közeli munkatársaként dolgozott a gép megtervezésén. Ada 1843-ban olyan programokat - „ősszoftvereket” - dolgozott ki a géphez, melyeket lyukkártyákon tároltak volna. (A gép technikai problémák miatt sosem épült meg.)
Az analitikus géppel kapcsolatos jegyzeteiben kidolgozta a számítógépes programozás alapkoncepcióit, és a mai számítógépes nyelvek fontos alapelemeit is. Megjósolta a számítógépes programokban rejlő számos lehetőséget is, mint például a grafikai tervezést, illetve komplex zenék megírását. (Úgy is tekinthetünk rá, mint az elektronikus zene egyik úttörőjére.)

„Again, [the Analytical Engine] might act upon other things besides number, were objects found whose mutual fundamental relations could be expressed by those of the abstract science of operations, and which should be also susceptible of adaptations to the action of the operating notation and mechanism of the engine . . . Supposing, for instance, that the fundamental relations of pitched sounds in the science of harmony and of musical composition were susceptible of such expression and adaptations, the engine might compose elaborate and scientific pieces of music of any degree of complexity or extent.”

Ada társaságához tartozott a kaleidoszkóp feltalálója, Sir David Brewster, a sztereoszkóp és az elektromos távíró feltalálója, Charles Wheatstone , továbbá Charles Dickens és Michael Faraday is. Igen fiatalon, alig 37 évesen halt meg méhrákban, nyughelye sosem látott édesapja sírja mellett található.
1980-ban az Amerikai Védelmi Minisztérium az új programnyelvét, a Brit Számítógép Társaság pedig a legnevesebb elismerését nevezte el Adáról. Érdekesség még, hogy az ő képe szerepel a Microsoft eredetiséget igazoló hologramos matricáin is.

Linkek, további olvasnivalók:

http://hu.wikipedia.org/wiki/A_számítógép_története

http://www.scitech.mtesz.hu/10kiraly/index.html

2 megjegyzés:

Cinka írta...

Ez nagyon érdekes volt. Lehet vendégposztolni?

Zsuzs írta...

Természetesen, örömmel veszem!