Mi is az a térdhegedű?

A térdhegedű, vagy ismertebb nevén viola da gamba, a reneszánsz és a barokk zene egyik fő hangszere volt. Legkorábbi ábrázolása egy 1497-re datált képen, a bolognai San Giovanni in Monte templomban található. A térdhegedű nevét onnan kapta, hogy a zenész játék közben a térdei közé veszi a hangszert - nagyjából úgy, ahogyan a csellisták tartják a csellót, de a gambának nincs lába, így a hangszert teljes egészében a játékosnak kell térdeivel megtartania. Többféle méretű gamba létezik, egészen kicsi, a hegedűhöz hasonlatostól - azt is a térd között tartva szólaltatják meg - a csellóméretűig. A XVII. század végére a gambák kezdtek teljesen kiveszni, egyedül a basszus változata (a violone) maradt fenn továbbra is.
A viola da gamba nagy mestere a francia Marin Marais (1656-1728) volt, aki a Napkirály, később pedig XV. Lajos udvari zenészeként is dolgozott a híres Lully és Saint-Colombe mellett. Fő műve az az ötkötetes gyűjtemény, melyben gambaművei találhatók. Marais elmélyült zenéje, melyben a legkülönbözőbb hangulatok lefestésével próbálkozott, kivételes érzékenységről árulkodik. Ennek méltó illusztrációja a „Sonnerie de Ste-Geneviève du Mont-de-Paris” (A párizsi Sainte Geneviéve harangjai) c. darab, melyet a gamba virtuóz játéka és a lüktető, nyugtalan ritmus tesz egyedülállóvá.
Alain Corneau Minden áldott reggel (Tous les matins du monde) című, 1991-ben készült filmje Maraisnak állít emléket Gérard Depardieu és fia, Guillaume Depardieu főszereplésével.
Íme egy részlet a filmből, melyben egy percre gyönyörködhetünk a gamba hangjában.