




Vitaminok
A csíráztatott magvak mind megtartják az eredeti magban található B-vitamin komplex szintet. A karotenoidok és a C-vitamin szint viszont nagymértékben megnő. A csíráztatott magban az A-provitamin karotenoidok szintje 300%-os, a C vitaminé pedig 500%-os növekedésen megy át az eredeti maghoz képest. A lucernacsírában található klorofill-koncentrátum -, mely az A-provitamin karotenoidnak, a bétakarotinnak a forrása – a leveles kel, a spenót vagy a petrezselyemben találhatóét is túllépi. A retekcsírában található A-vitamintartalom (390 IU 100 grammban) jelentősen magasabb, mint magában a kifejlett retekben (10 IU 100 grammban).
Klorofill
A csíra szárba szökkenése és zölddé válása közötti időszakban jön létre a klorofill. A zöldcsírák igen gazdagok klorofillban, mely a karcinogénektől védi a szervezetet. A klorofill erősíti a sejteket, és méregteleníti a májat és a véráramot. Vegyileg semlegesíti a környezetből származó szennyezőanyagokat azáltal, hogy a mérgező széndioxidot lebontja, és oxigént szabadít fel. A klorofill ugyanakkor vörösvértest-építő is, normalizálja a magas vérnyomást azáltal, hogy a véráramban hígítást végez az egész test területén, és serkenti a vérsejtek szöveteinek egészséges növekedését.
A képen egynapos lucerna- és görögszénamag-csírák láthatók.
A görögszénamag (vagy más néven lepkeszegmag) csírája fehérjékben, szteroid szapogeninekben (diosgenin, yamogenin, tigogenin, teotigogenin), valamint vasban, foszforban és egyéb nyomelemekben gazdag gyógyszeralapanyag. A görögszéna gyógynövényként történő felhasználása többezer éves múltra tekint vissza. Mind az ázsiai, mind az európai gyógyászat ősidők óta alkalmazza a legkülönfélébb betegségek kezelésére étvágyjavító, koleszterincsökkentő, vércukorszint-csökkentő, fertőtlenító, vízhajtó, női klimaxos panaszokat enyhítő, vágyfokozó hatása miatt. Az indiai konyhában a görögszénamag használata mindennapos, statisztikák kimutatták, hogy igen ritkán fordulnak elő nőgyógyászati betegségek az indiai nők körében.
A csíráztatott magvak tápanyagok és enzimet tárházai, és ezért számos jótékony hatással rendelkeznek. Tápanyagukban való gazdagságuk már-már elképesztő. A legtöbb növényi magban a csírázás a vízben való beáztatás során indul meg. A protoplazmába víz kerül, és ezzel emésztőenzimek kezdenek funkcionálni bennük. A magkezdeményben tárolt keményítő sokkal könnyebben emészthető egyszerű cukrokká alakul át, míg a zsírsavak szintén könnyen emészthető, vízben oldódó vegyületekké alakulnak.Emésztőenzimek
A képeken az egyik Gould amandinánk, illetve beáztatott, egynapos lucerna- és görögszénamagok láthatók.
Az enzimek katalizátorokként működnek: felgyorsítják a szervezeten belül a biológiai funkciókat. A csírákban található enzimek a következők:
Amiláz: a keményítő emésztését segíti
Proteáz: a fehérjék emésztését segíti
Lipáz: a zsírok lebontását végzi
Citokróm-oxidáz: antioxidáns
Transzhidrogenáz: a szívizom karbantartója
Szuperoxid-diszmutáz (SOD): a szervezet minden sejtjében megtalálható, a káros sugárzás hatását enyhíti, valamint lassítja a sejtöregedést.
Minden nyers étel tartalmaz a saját összetevői emésztéséhez szükséges enzimeket, de tudnunk kell, hogy a főzés, legalábbis a 48 Celsius fok feletti hőhatás, ezeket az enzimeket elpusztítja. Az emésztőenzimek előállításához szükséges képességünk igen korlátozott, s ez az öregedés során még tovább csökken. Az öregedés ezzel együtt az emésztés hatékonyságára is negatív hatással van.
Az emésztőenzimek sokkal nagyobb - 10-1000-szeres - koncentrációban találhatók meg a csíráztatott magvakban, mint a nyers zöldségekben vagy gyümölcsökben! A csíra 3-5 napon keresztül fejlődik ki, a magvakban az enzimaktivitás ekkor éri el a maximumot, a csíra pedig még mindig kicsiny méretű. Az ötödik nap után az enzimkoncentráció drasztikusan leesik, ahogy a csíranövény egyre hosszabb lesz. Ezért a csírákat a 3-5. nap között a legjobb begyűjteni (learatni :)). A legmagasabb enzimkoncentrációval rendelkező magvak a következők: rozs, búza, mungóbab, lencse és lucerna.
1954-ben a polgárok a Corvin Áruház kirakatában ismerkedhetnek az új technikai csodával.
Az MSZMP vezetése és Kádár János is 1957 elején már úgy érzi, hogy a hatalmat biztosan kézben tartják és elérkezettnek látják az időt, hogy a propagandacélokra igen jól hasznosítható televízió sugárzását engedélyezzék. A Magyar Televízió megszületése arra az időszakra esett, amikor az 1956-os forradalmat követő ún. konszolidációs, és stabilizációs törekvések megvalósításához az MSZMP-nek rendkívül nagy szüksége volt erre az intézményre…A Magyar Televízió első nem hivatalos adása 1957. április 30-án volt, a hivatalos kezdés május 1. Ekkor élő adásban közvetítette a Magyar Televízió a Hősök Terén rendezett ünnepséget, ahol Kádár János volt a szónok. Ekkor kezdődött a Magyar Televízió és a egyben a Híradó története.