2009. május 29., péntek

Vendégváró szendvicskrémek

Juhtúróval-vajjal, pirospaprikával, köménymaggal, színes borssal és lilahagymával készült körözött
Tonhalkrém krémsajttal, apróra vágott dióval megszórva
Fetasajtkrém krémsajttal, bazsalikommal, snidlinggel és petrezselyemmel, fekete olajbogyóval díszítve

Zöld teás vaníliafagylalt mangóval

Ha van valami, amire nagyon büszke vagyok saját sütés-főzés szempontjából, az ez a fagylalt, annak ellenére, hogy van benne egy "mű" alapanyag. Már hetekkel ezelőtt készültem arra, hogy zöldtea-fagylaltot fogok készíteni: elolvastam rengeteg fagylaltreceptet, de valahogy egyik sem tetszett. Sokan panaszkodnak, hogy az alap vaníliafagyi elkészítése túl bonyolult és nem is mindig sikerül: ha a tojássárgáját túlmelegítik, az eredmény fagyott zöld teás rántotta lesz. :)
Gondoltam, én nem fogok ezzel annyit vacakolni: a vaníliafagylalt alapját képező sodót dr. Oetker porból készítettem el, így biztos lehettem abban, hogy a krém nem fog megrántottásodni (de szép szó :)). Elkészítettem a sodót, de háromnegyed rész habtejszín és egynegyed rész tejből, és ügyeltem, hogy egy kicsit hígabb legyen az átlagos sodónál. Előzőleg már sokat kóstolgattam zöld teát, de csak egyetlennek jött be az íze, mert az nem keseredett meg, nem volt sosem füstös, kesernyés, hanem üde ízű (és mellesleg nagyon olcsó). Eredetileg "maicha" teából kellene csinálni, de az itthon nagyon nehezen szerezhető be.
A vaníliasodó elkészítésével egyidőben tehát összekevertem porcukorral a zöldtea-filterből kiöntött zöldteaport, majd a kész sodóval alaposan összekevertem. Megkóstoltam, és nem ízlett. A selymességével semmi baj nem volt, de túl egynemű édes íze lett. A tea enyhe aromája így is átjárta, de éreztem, hogy ez kevés. Reszeltem hát bele egy egész citrom héját, és kandírozott mangót kockáztam fel, amitől pikánsabb íze lett. Utána hűtőszekrényben hűtöttem, és csak két óra elteltével tettem be a fagyasztóba.
Az arányokra nem emlékszem már, de legközelebb bátrabban teszek bele zöldteát és citromreszeléket

2009. május 22., péntek

Összetett intelligenciaelméletek

Mi is az az intelligencia? A mindennapi ember számára pusztán okosságot, jó intellektuális képességeket jelöl, léteznek azonban más megközelítések is arra vonatkozóan, hogy mit jelent ez a szó.
Howard Gardner harvardi professzor nevéhez köthető annak az intelligenciaelméletnek ("multiple intelligences") a kidolgozása, mely szerint az ember nem egy, hanem több - legalább hét - különálló intelligenciatípussal rendelkezik: ezek a nyelvi intelligencia, zenei intelligencia, interperszonális intelligencia, intraperszonális intelligencia, logikai-matematikai intelligencia, téri-vizuális intelligencia, illetve testi-kinesztéziás intelligencia.
Rendszere alapján több tesztet dolgoztak ki, melyek azt mérik, mely terület az adott személy erőssége, illetve gyengesége. Egy ilyen teszt angolul megtekinthető és elvégezhető itt.
Én is megcsináltam ezt a kissé elnagyolt tesztet, mely alapján"music smart"-nak jöttem ki, gyengeségem pedig a logikai-matematikai intelligencia.

2009. május 20., szerda

Személyiségtípusok és temperamentumok - II. rész: a szocionika

Szorosan kapcsolódik a már említett MBTI-rendszerhez az úgynevezett szocionika, mely szintén 16 típusba sorolja az embereket. A különbség az, hogy a szocionika lényege az egyes típusok közötti kapcsolatok vizsgálata. Nemrégiben elkészült a socionics.com magyar változata , innen szemezgetek most.:

Az emberek közötti kapcsolatok előre megjósolhatóak, - a szocionikával
foglalkozók így vélik, - ez egy viszonylagosan új (1970 óta létező)
pszichológiai elmélet. Ilyen jellegű kapcsolat a 16 személyiségtípus között
létezik, amely típusok egyikéhez mi is tartozunk.


A Szocionika név eredetileg a szocio- és a bionika (biológia-alapú modellezés) szavakból származik, így ez a jelentése Jung pszichológia típusaira épülő szociális
modellezésnek.


Személyiségtípus, szociotípusnak is hívjuk, változatlan – sem egy nap sem egy év alatt nem változik meg. A pszichológia típus határozottan elkülönül a műveltségtől, a kulturális szinttől és a foglalkozástól, ez az információs és akciós csere modellje (metabolizmus) a minket körülvevő világgal.


Valószínűleg a szociotípus genetikailag "előprogramozott”.
Szociotípus az emberei kapcsolatokra nagyobb hatással van, mint a nevelés. A pszichológiában az emberek közötti kapcsolatoknak számos elmélete van. Sok pszichológus a személyiség típusok hatását egyszerűen nem veszi figyelembe – azt mondják, hogy minden a kulturális háttéren és szociális szinten, a nevelésen, a foglalkozáson, stb. múlik. Azonban még azoknál is, akik az emberi személyiség és a kapcsolataik közötti korrelációt elfogadják, a megközelítés gyakran eltér. Szókratész nem tudott volna arra kérdésre válaszolni, hogy melyik barát a legjobb – a leghasonlóbb, vagy a legellentétesebb [Platon: Lysis]?


A Szocionika a szociotípusok közötti kapcsolatokat és összeegyeztethetőségüket rangsorolja. Például, két azonos típus közötti kapcsolat nem mindig működik jól: bár mindig megértik egymást, mégis ugyanazokkal, vagy hasonló problémákkal küszködnek, más szavakkal, ilyen párosításban a kölcsönös segítségnyújtás minőségileg gyenge. A teljesen ellentétes típusok közötti kapcsolat azonban még rosszabb – állandóan konfliktusokkal terhelt. Hol van akkor az arany középút?
Vezessük be a dualitást - egy pszichológiailag kiegészítő kapcsolatot. A Szocionika a 16 típust 8 kiegészítő vagy duális párra osztja. Az ilyen párok a bensőséges
kapcsolatokban a legstabilabbak.

2009. május 14., csütörtök

rajz

Ezt ma este rajzoltam.
Posted by Picasa

Villáminterjú a bundáskenyér-fenoménnel

Otthonában látogattuk meg P. Zoltánt, Magyarország bundáskenyér-nagykövetét, a többszörös olimpiai és világbajnok mesterszakácsot. Sejthető, hogy büszkeségünk életművének fontos része lesz a bundáskenyér, melyre a legtöbb háziasszony mégis lenézéssel, egyfajta közönnyel gondol.

- Ön szerint vajon miért van ez a fajta „semmi különös”, „nem nagy ügy” hozzáállás a bundáskenyérrel kapcsolatban a konyhában tapasztalt és nem tapasztalt emberek körében egyaránt? Honnan ez a megvetés?

- Az emberek nem tudják megbecsülni az apró dolgokat, én ezt tapasztalom nap mint nap. Végtére is miből áll egy bundáskenyér? Tojásból és kenyérből, és némi olajból, amiben kisütjük. És miből áll az elkészítése? Néhány perc, aminek nincs értéke. Az emberek már nem gondolnak például a tyúkra, aki fájdalmak és gyötrelem árán ajándékoz meg minket az életadó tojással. És még sorolhatnám tovább.

- Hogyan indult a pályája?

- Mindig szerettem a bundáskenyeret, drága jó édesanyám illatos köténye jut róla az eszembe. Selymessége, melegsége korán rabul ejtett - mármint a bundáskenyéré-, s azóta élethivatásomnak tekintem, hogy szenvedélyemet továbbadjam a következő nemzedéknek. Már egész kicsi koromban anyukám lába alatt sündörögtem, miközben ő a konyhában sürgölődött. Ő tanított meg a bundáskenyér szeretetére. Esténként meséibe beleszőtte főztjeit is. Mindennap áldom a nevét, hogy így indított útnak.

- Mi a titka az ön bundáskenyerének?

- A szeretet. A szeretet soha el nem fogy, ahogy Pál apostol is megírta. A tojás, a kenyér, az olaj, ezek mind elfogyhatnak, de az a szeretet, amit én a bundáskenyér készítésébe beleteszek, az nem múlandó, hanem örök. Ettől más az én bundáskenyerem.

- Csodálatra méltó ez az alázat, ahogy a bundáskenyér felé viszonyul. Talán jól sejtem, hogy ön mítosszá fog válni az elkövetkezendő nemzedékek számára…

- Köszönöm, így legyen. Valóban, távolabbi küldetésemnek érzem, hogy a nemzeti örökség részévé tegyem a természet eme csodálatos ajándékát, mely elősegítheti hazánk felvirágzását.
Ennek első mozzanata, hogy holnap bundáskenyér szobrot avatunk a Kossuth téren. Aki tud, jöjjön el!

Egy letűnt kor irodalmi lapja - folytatás
























































"A magyar zsurnalisztika történetében följegy­zésre méltó jelentős dolog, hogy a mai értelemben vett tárcza a Fővárosi Lapok-ban jelentkezett elő­ször napilapjaink közül. (A Pesti Napló akkor még tudományos értekezéseket, tanulmányokat közölt tárczarovatában.)

Itt találkozunk először a társas élet eseményeinek krónikájával is; eljegyzéseket, házassági híreket azelőtt a lapok közzé nem tettek, a szűk szavú báli referádák is fölöslegesnek tartották
a jelenlévők névsorát közölni. A Fővárosi Lapok­nak ez az újítása érthető szimpathiára talált az olvasók között, s a jó példát siettek utánozni a többi lapok is.

Az országgyűlési tudósítások szépirodalmi fel­dolgozása, a mai hírlapoknak ez a kedvelt formája, először szintén a Fővárosi Lapokban jelentkezik, a hol Toldy István irta sokáig tudósításait az irói karzatról.

A tudományos mozgalmakról a Fővárosi Lapok sohasem feledkezett meg, itt tűnt fel elő­ször Beöthy Zsolt szép akadémiai leveleivel. Volt a lapnak rendes párisi, londoni, olaszországi levele­zője; külföldről sokat irt Csernátony Lajos is. Ilyen­ formán a lap szépirodalmi közleményeinek magas színvonala mellett hireit, tudósításait is mind irók irták, irodalmi formában. Minden sora jó tájékoz­tató, s amellett kellemes olvasmány is volt. Ez szerezte meg a Fővárosi Lapoknak oly gyorsan a tekintélyt, ez tette a magyar úri, kiváltképpen a hölgyközönség kedvelt lapjává."

2009. május 12., kedd

Irodalmi lap egy letűnt korból






Tavaly nyáron falusi turizmus keretében nyaralt a család. Vendéglátónkkal esténként nagyon kellemes beszélgetéseket folytattunk, s az egyre bizalmasabb légkör arra késztette, hogy megmutassa nekünk egyik kincsét: egy irodalmi napilap 1877. évi összes kiadásának albumba kötött gyűjteményét. Órákig böngésztem a nagy könyvet, amely visszarepített a Monarchia letűnt korába.
Otthon aztán utána olvastam a lap történetének, melyből idézem az első pár bekezdést. Igen ízes, régi stílusban megírt beszámolóra bukkantam az interneten:
"Midőn a »Fővárosi Lapok«-nak, mely ma a soviniszta magyar kultúrpolitikának pártoktól független orgánuma, harminczhárom éves történetét vázoljuk, meg kell előbb emlékezni arról az újság­ ról, a melyből kifejlődött: a »Hölgyfutár«-ról, az ötvenes évek legnépszerűbb napilapjáról.
Nagy Ignácz, a kedvelt novellista indította meg 1819 deczemberében a »Hölgyfutár«-t, mely hamar nagy olvasóközönségre tett szert. Munkatársait és közle­ményeit az akkor még czenzurátlan időkben szaba­don választhatta meg; Petőfitől is hozott több, még kiadatlan verset. A Hölgyfutárhoz hivták meg 30 pengőforintnyi, akkor szokatlanul nagy fizetéssel újdondásznak Tóth Kálmánt, ide dolgozott 1854 óta rendszeresen Vadnay Károly is: a Fővárosi Lapok­ nak későbbi két alapítója.
Nagy Ignácz halála után … (több szerkesztő következett, akik közül) Balázs Frigyes szerkesz­tése nem sokat használt a Hölgyfutárnak: a lap színvonala határozottan sülyedt, régi, nagy olvasó tábora is rendre elhagyogatta. Később a hírlap-bélyeg is nyomta, föl kellett hagyni a naponkint való megjelenéssel, azután egészen meg is szűnt, kevéssel a »Fővárosi Lapok« megindulása után. Tóth Kálmánban ugyanis föléledt megint a kedv, hogy a régi Hölgyfutárhoz hasonlóan szép­ irodalmi napilapot adjon a magyar közönség ke­zébe. Kiadója, Emich Gusztáv is biztatta: így, a Hölgyfutár hanyatlása birta újra egyesülésre a régi jó erőket, s 1864 január 1-én megindult Tóth Kál­mán szépirodalmi napilapja, a Vadnay Károly által ajánlott »Fővárosi Lapok« czím alatt.

… A szépirodalom igaz érdekeit szolgálta a »Fővárosi Lapok« mindjárt kezdetben, s hozzá is csat­lakozott mihamar az iróvilág legtöbb előkelősége. Tompa Mihály és Madách Imre rendes dolgozó-társai voltak a lapnak; Jósika Miklós báró utolsó novelláit Brüsszelből ideküldte... Akadémiku­sok, politikusok, még miniszterek is gyakran föl­keresték dolgozataikkal; Horváth Boldizsár például igazságügyminiszter korában is irt verseket a Fő­városi Lapokba Kupa álnéven..."






2009. május 6., szerda

hétvégi műalkotásaim




















Előétel: spárga serrano sonkába tekerve, krémsajttal, lilahagymával, és a végén zsályával megszórva.
Leves: fokhagymakrémleves négyféle sajttal
Főétel: Jamie Oliver-féle fűszerkeverék szettből: frissítő és zamatos marokkói csirke (nálunk pulykamell) és couscous
Saláta: (erről nincs egyelőre kép) paradicsomsaláta lilahagymával, balzsamecettel és olívaolajjal
Desszert: áfonyaszufflé (a kép már akkor készült, amikor kissé összelappadt kihűlés után).

2009. május 5., kedd

VIII. Henrik, a nők, és még valami ...


Lerágott csont VIII. Henrik hat feleségének témája, Hollywood tavalyelőtt mégis elővette: körülbelül egy éve került a mozikba a Másik Boleyn-lány című film, mely a Boleyn Anna és testvére, Mária közötti vetélkedést akarta bemutatni. A film erénye, hogy nagyon szépen megkomponált, igazi „női” mozi, ennél fogva viszont a rendezőnek szüksége volt idősíkok és információk csúsztatására, időbeli események sűrítésére, és azok romanticizálására is.
Ha olyan filmet látok, ami csak egy kicsit is megragad vagy elgondolkodtat, mindig utána olvasok az interneten. Most is ezt tettem, és nagyon érdekes információkat találtam Henrikről, koráról, asszonyairól, és még másról is, amiről kevesen tudnak… De most még egy kicsit időzzünk a hat feleségnél:

Az első feleség: Aragóniai Katalin

Katalin eredetileg Henrik bátyjához, Artúr herceghez ment feleségül, aki azonban néhány hónap múlva ágynak esett és meghalt. Feleségét Henrik „örökölte”. A házasság első tíz éve boldogságban telt, sorra születtek a gyermekek is, csakhogy volt egy nagy probléma: közülük egyedül egy kislány érte meg a felnőttkort, a későbbi I. Mária. Henrik reményvesztettsége, hogy feleségétől valaha is lesz fiúörököse, egyre inkább eltávolította Katalintól, aki amúgy is jóval idősebb volt nála. A király ugyan tartott szeretőket (többek között Boleyn Máriát), de tudta, hogy csak jogszerű eszközökkel keríthet magának másik feleséget, akinek remélhetőleg több esélye lesz életképes fiúutódokat szülni. 24 évi házasság után megkísérelte a lehetetlennek tűnőt: elválni Katalintól. VII. Kelemen pápa megtagadta a király kérését, aki erre önhatalmúlag intézte tovább a válást Thomas Cranmer érsek megbízatásával. Két legyet ütött egy csapásra: megszabadult Róma igájától, és Katalintól is – kapóra jött tehát Henriknek a vallásosdi. (Mindenki tudja, hogy a vallás mindig nagyszerű ürügy volt nagy politikai események – például területszerző háborúk – kirobbantásához.)
Katalint száműzték az udvarból, és egyetlen élő gyermekét, Máriát törvénytelennek nyilvánították.
(Aragóniai Katalint stílszerűen egy spanyol színésznő játssza a filmben. Nagyon meggyőző a játéka, és az idegen akcentusa.)

A második feleség: Boleyn Anna

Anna Katalin királyné udvarhölgye volt, Henrik így ismerkedett meg a nem túl szép, viszont szellemes egyéniséggel. Rövid ideig tartó, viharos házasságuk, melynek gyümölcse a későbbi I. Erzsébet királynő, és egy halva született fiúgyermek volt, perrel és kivégzéssel ért véget: Annától alaptalanul felségárulás és házasságtörés címén szabadult meg a király. Azt is állította, Anna annak idején boszorkánysággal vette rá, hogy feleségül vegye.
Egy nappal a kivégzés után Henrik már rögtön sietett az oltár elé harmadik feleségével.
(A filmbeli Annát Natalie Portman alakítja, aki a kivégzés-jelenetben zseniálisan játszik.)

A harmadik feleség: Anne Seymour

A királyt egyre jobban szorongatta a tudat, hogy mindenáron fiúgyermeket kell nemzenie, ezért sem késlekedett sokat a következő házassággal. Szerencséjére 1537-ben fia született, aki az Edward nevet kapta. Henrik megnyugodhatott, bár felesége gyermekágyban meghalt.
Közben a protestáns és a katolikus vallás csillapodni nem akaró harca újra arra kényszerítette a királyt, hogy támaszt és szövetségeseket keressen a protestáns oldalon...

A negyedik feleség: Cleve-i Anna

... negyedik házassága emiatt köttettett: a király állítólag amúgy is szerelmes volt Cleve-i Anna ifj. Hans Holbein által készített képébe, és most innentől idézem a Wikipédiát: „… és politikai okokból Cromwell is sürgette a német protestáns hercegnővel való eljegyzését. …A szeszélyes Henrik új nejét nem találta elég vonzónak (sőt, az állítólag egyenesen undort keltett benne) és néhány hónap múlva visszaküldte szüleihez; egyúttal pedig Cromwell-t, akit ezért az egészért felelősnek tartott, ellenfeleinek és vetélytársainak örömére kivégeztette.”
Henrik most a katolikus párt emberei, a Norfolkok és Howardok felé fordult, és immár ebből a körből szemelte ki ötödik nejét, Howard Katalint.

Az ötödik feleség: Howard Katalin

A királyhoz korban nem illő, rendkívül fiatal, csapodár hölgy múltjáról a király semmit sem tudott, s csak akkor hullott le a hályog a szeméről, amikor kiderült, őt magát is megcsalta.
A következmény: természetesen kivégzés.
A csalódás újra a protestáns körök felé hajtotta a királyt.
A hatodik feleség: Parr Katalin

Az utolsó feleség volt az, aki mellett a betegeskedő, öreg király végre megtalálta örömét és békességét. Katalin odaadó, gondoskodó hitves volt, akinek hűségében Henrik a végsőkig bízhatott.
A király utolsó, sikertelen franciaországi hadjáratának idejére feleségét régenssé nevezte ki. Nagy szó volt ez akkoriban, s a döntés egyúttal igen nagy bizalomról árulkodott. Régensi munkája, erős egyénisége, méltósága, és reformista vallásos meggyőződése nagy befolyást gyakorolt mostohalányára is, a későbbi I. Erzsébetre.
Fontos még megemlíteni erről a nagyszerű asszonyról, hogy neki volt köszönhető Henrik és lányai, Mária és Erzsébet megbékélése. Az elhidegülés annak volt a következménye, hogy a király törvénytelen gyermekeknek nyilváníttatta őket Aragóniai Katalintól való elválása, ill. Boleyn Anna pere után.
A király hatodik felesége odaadóan gondozta mostohagyermekeit, ugyanígy lelkiismeretesen irányította Edward taníttatását is.
Henrik 1547-ben meghalt, felesége pedig régi szerelméhez, Thomas Seymourhoz ment hozzá, akitől megszületett egyetlen leánya. Katalin gyermekágyi lázban halt meg néhány nappal a szülés után.

És most, amiről nem sokan beszélnek:

Amellett, hogy Henrik erős, kegyetlen király képét kelti bennünk - fontos megjegyezni, hogy abban a korban el is várták egy uralkodótól, hogy határozottan lépjen fel ellenségeivel szemben, Henrik tehát kora erkölcsi normáitól egyáltalán nem annyira rugaszkodott el szélsőséges irányba, mint gondolnánk -, tudnunk kell még azt is róla, hogy nemcsak kardforgatóként, hanem tollforgatóként is ügyesen megállta a helyét. Legtöbb versét meg is zenésítette a muzikális király, aki, szakértők szerint valóban nagyon tehetséges volt ezen a területen is.
Leghíresebb verse-dala a „Pastyme with good companye” (Pastime with good company), melyből sláger vált abban a korban! Itt meg tudjuk hallgatni a dal egyik változatát (az ebből a korból származó zenei műveknek számos feldolgozása van, hiszen nem lehet teljesen rekonstruálni milyen hangszerekkel, énekkel, és milyen előadásmódban szándékozott eredetileg a szerző előad(at)ni műveit):

http://www.youtube.com/watch?v=vottDdrRSVk&feature=related

A király további műveibe itt tudunk beletekinteni:

Kapcsolódva az előző bejegyzéshez ...


Ezt a képet már régóta tartogatom, és úgy érzem, most van itt az ideje, hogy megmutassam másnak is, ugyanis nagyon kapcsolódik az előző bejegyzésemhez (egyrészt azért, mert az említett Smiths-szám címe Cemetery Gates, vagyis Temetőkapuk, másrészt pedig, mert Oscar Wilde is Viktória angol királynő uralkodása alatt élt, mint ahogy ez a sírkő is ekkor készült).
Egy ismerősöm ismerőse készítette ezt a fotót valahol egy régi temetőben, Amerikában. A fényképnek ezt a címet adta: The End.
Mindig szomorú, ha valaki meghal, de ennek a sírkőnek kétszeresen fájdalmas üzenete van:
A sírfelirat így szól:
"Mary Ann ..... (itt van a repedés) meghalt 1863. július 14-én 38 éves korában.
Mellettem fekszik a leánygyermekem."